Kedves Olvasó,
köszönöm, hogy idetalált. A Activemorning egy lassú lap egy gyors városból. Budapestről írunk, és arról, ami nincs a hírekben: a függönyhúzás, a pohár víz, a Margit hídi naplemente, a fogmosás utáni tíz perc. Nem tudunk semmit, amit az olvasónk ne tudna. Annyit tudunk, hogy ezeket a hétköznapokat megnevezzük, lefényképezzük, lejegyezzük.
2025 telén ültünk le hárman egy hetedik kerületi kávézóban, és arról beszélgettünk, hogy nem szeretnénk még egy életmódlapot indítani. Akkor sem, ha minden nap megjelennének, akkor sem, ha minden olvasó megírná, mit várt volna. Inkább egy lapot, amely tűri a csendet — amely megengedi, hogy egy hétig ne legyen új cikk, mert nincs miről írni, és amely megengedi, hogy egy hosszú esszé három délutánig tartson.
A lap nevét egy ma már nem létező hetedik kerületi kávézótól kaptuk. A volt tulajdonosa, aki most Pécsen tanít gimnáziumban, megengedte, és — ami fontosabb — emlékeztetett: a Activemorning mindig csendes hely volt. Két szék, három pohár víz, egy ablak. Talán ezért szerettük.
A Activemorning nem ad orvosi tanácsot, és nem hisz a szuperformulákban. Hisz a hétköznapokban — a fáradt vállban, a túlhasznált szemben, a kelletlenül kihúzott függönyben. Olvasónk gyakran ír, hogy a lap „nem mond újat”. Igen. Pontosan ezt szeretnénk.
Ha bármilyen kérdése van, vagy szeretne egyszer beszélgetni a saját mindennapi szokásairól — telefonon vagy a Belgrád rakparton kávé mellett — válaszunk huszonnégy órán belül. Az első alkalom díjmentes. Üdvözlettel,
Kovács Anna · főszerkesztő